Blog

1. << Egy családon belül mindenki szükségszerűen meg kell / meg kellett volna fertőződjön, ha egy családtagnak már van egy pozitív koronavírus-tesztje.>> Ez így nem igaz, még nem tudjuk pontosan, mi okozza, hogy egyesek nem fertőződnek meg, még ha direkt kontaktnak is számítanak. Valószínűleg a vírus valamiért nem tud bejutni a sejtekbe, lehet, hogy az ACE2 receptorok kicsit másmilyenek az ilyen személyeknél, vagy épp sikerült valamilyen régebbi koronavírus ellen olyan immunválaszt kifejlesztenie, ami ezt is elkapja. Vagy épp inkubálja a vírust és átesik rajta tünetmentesen. Vagy már átesett, csak senki nem vette észre.

2. << Minden fertőzött termel antitesteket.>> Ez is teljesen hamis. Amennyiben van antitest, az bizonyítja, hogy régebb a páciens megfertőződött, és van antitestes immunválasza. Amennyiben nincs, az nem bizonyít semmit, csak azt, hogy ha meg volt fertőződve, nem lett antitestes immunválasza. Aki viszont súlyos tünetekkel esik át a betegségen, szinte biztos, hogy termel antitesteket. Van több olyan esetünk, akik tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel estek át rajta, és semmi koronavírus ellen termelt IgG antitestet nem tudtunk kimutatni.

3. << Minden fertőzöttnek kell legyen valamilyen tünete.>> Abszolút nincs így. Többek között azért is tudott ilyen hatékonyan elterjedni a világban a fertőzés, szemben a 2003-as SARS koronavírusjárvánnyal, mert a fertőzött elég sok ideig hordozta tünetmentesen, és gyakran átment rajta az egész fertőzés anélkül, hogy észrevette volna. 2003-ban viszont hamar jelentkeztek a tünetek, így a tüneteket mutató betegek elkülönítésével sikerült hamar felszámolni a járványt. És hogy a megyéből mondjak erre konkrét példát, két gyermekotthonban is volt gócpont, ahol a gyerekek teljesen tünetmentesek voltak a mintavétel időpontjában, legtöbbjük pedig végig tünetmentes maradt.

4. << A tünetmentesek nem is tekinthetők igazi fertőzöttnek, mivel nem is fertőznek.>> Abszolút nonszensz, minden valamirevaló kutatási eredmény abba az irányba mutat, hogy a tünetmenteseknek nagyon nagy szerepük van a járvány terjedésében. Emlékeztetőül: attól a pillanattól kezdve, hogy egy maszkot nem viselő fertőzött személy szembeköhögött minket a buszon, esetleg maszk nélkül csak simán ordítozott velünk, kb. 5-7 nap, amíg a beszippantott vírusok annyira beférkőznek a sejtekbe, hogy azok elkezdjék ontani magukból az új vírusrészecskéket olyan mennyiségben, hogy az könnyedén kijusson a környezetbe és fertőzzön. Ez az állapot, ha van tünet, ha nincs, néhány napig tart, és innentől számított 14 nap után már gyakorlatilag senki sem fertőz. Ez a néhány nap a kritikus, és ha nincs tünet, a páciens nem vigyáz arra, hogy kivel kerül közelebbi kontaktusba, elősegítve ezzel akarva-akaratlanul a vírus terjedését. Tehát: tessék feltenni azt a maszkot.

5. << Ha a pozitív teszteredmény nem tetszik a páciensnek, és elrohan a legközelebbi laborba újravetetni a mintát, aminek negatív az eredménye, az azt jelenti, hogy az első eredmény fals pozitív volt.>> Ez sem igaz, de mintha erről már lett volna szó valamelyik előző posztomban. Ez csak annyit jelent, hogy másnap a páciens mintájában, a másik labor módszerével mérve, nem volt kimutatható mennyiségben vírus. Sőt, azzal is tisztában kell lenni, hogy amennyiben a tünetek koronavírus-fertőzést mutatnak, még negatív teszteredmény esetén is nyugodtan lehet COVID-19-re gondolni – lehet, hogy éppen a késői immunválasz az, ami a tüneteket okozza, és súlyosbítja a betegséget. Erről nyugodtan lehet tovább informálódni, főleg a súlyos betegektől, akik még hetekig kórházi ellátást igényelnek, de nem tudnának már senkit megfertőzni. Pont ezt az állapotot kellene elkerülni azzal, hogy visszaszorítjuk a járvány terjedését. Köszi, antimaszkerek.

6. << A laboratóriumok leadják a drótot a pozitív antitest-tesztet produkáló páciensekről is a közegészségügyi hatóságnak.>> Nem így van, a jelen hatályos protokoll csak azt szabja meg, hogy a PCR-tesztek eredményeit kell tovább közölni. Az antitest teszteknek nincsen diagnosztikai értéke az akut fertőzés szempontjából, csak azt tudjuk meg belőle, hogy volt-e immunválasz a fertőzésre. Megfelelő antitestkoncentráció esetén pedig nyugodtan lehet menni plazmát adni, ehhez nem is szükséges, hogy a delikvens nyilvántartásban legyen, mint koronavírus-fertőzött. Aki egyszer megteheti, adjon plazmát, életeket menthet vele. Viszont bárki, aki antitest gyorsteszteket használ fertőzési gócok felderítésére, hibát követ el, mert ezek a tesztek erre nem jók.

7. << Egy fertőzött akkor mehet vissza közösségbe, ha van negatív teszteredménye.>> Nem, egy fertőzött járhat-kelhet az első pozitív PCR-eredménytől számított 14 nap után, garantálom, hogy senkit sem fog lefertőzni. Viszont viseljen maszkot, mert azzal példát mutat. Újratesztelés nem szükséges, mivel még 2-3 hónapig produkálhat pozitív PCR eredményt a páciens – amíg a vírusok darabkái kiürülnek a szervezetből az elhalt sejtekkel együtt. Ennek a természetes velejárója, hogy ha például a páciens szép csendben átesett a betegségen, és végigfertőzte a fél falut, de nem volt teszt csinálva neki, viszont egy hónap múlva menne már külföldre, és produkál egy pozitív eredményt, jön a két hét bünti, ha tetszik, ha nem. Lehet pedálozni, hogy ugyan már, az ilyen páciensek hadd menjenek a dolgukra, de mégis hogy jutottunk el idáig? Úgy, hogy nem volt megfelelő mennyiségű tesztelés, nem volt megfelelően szigorú kontaktuskutatás, és mindezek a sok vírustagadó hülyeségével együtt hozzájárultak a mostani járványhelyzethez. Így az, hogy egy, koronavíruson suttyomban átesett páciens két hétig otthon kell üljön egy pozitív PCR eredmény miatt, a jelen kontextusban inkább apró kényelmetlenség, amit felvállalhatna mindenki, ha már sikeresen, esetleg akaratán kívül, hozzájárult a járvány terjedéséhez. Ez magánvélemény.