Blog

Koronaposzt 7

2020-10-12, hétfő

Vajon mi állhat a folyamatosan növekvő esetszámok hátterében? Nem, nem az, amire sokan gondolnak: nem a gonosz háttérhatalom diktálja a laboroknak, hogy hány esetet találjanak, nem is az az oka, hogy a laborok sokkal többet tesztelnének, mert a kapacitás véges, romániai szinten kb. 30-35000 tesztet tudnak a laborok elvégezni. A szomorú igazság az, hogy berobbant a járvány, és ez még a mi laborunk kimutatásán is látszik.

Mindenki figyelmébe ajánlom Kemenesi Gábor posztját és az abban található linkeket a pozitivitási rátáról (azaz, az elvézett tesztek hány százaléka pozitív). A WHO úgy tartja, hogy a járványt 5% pozitivitási rátáig tartják ellenőrzés alatt, az fölött pedig kicsúszott a járványkezelés a hatóságok kezéből. Hol tartunk most Romániában? A pozitivitási ráta átlagosan 20% körül alakul az utóbbi napokban. Míg a mi laboratóriumunkban két hete még csak 10% volt a pozitivitási ráta (az azt megelőző 7 nap átlagából számítva), azóta folyamatosan növekszik, és most már elérte a 20%-ot.

Radu Nechita bukkant az alábbi, nagyon érdekes elemzésre, ajánlom mindenkinek, aki tud angolul. A továbbiakban leírom, mit szűrtem le ebből az elemzésből.

A SARS-CoV-2 vírus egyik ismert tulajdonsága, hogy a fertőzés átadása nem igazán demokratikus folyamat. Igaz, hogy meg lehet adni egy átlagos fertőzőképességet (R0 érték – egy személy átlagosan hány másik személyt képes megfertőzni), és ha ez a szám 1 alatt van, akkor a járvány terjedése csökken, viszont egyénekre lebontva a helyzet teljesen más. Sokan egyáltalán nem adják át a fertőzést, akár családtagoknak sem (lásd az előző koronaposztot), és van néhány ún. “szuperfertőző”, aki viszont több tíz, esetenként több száz személyt megfertőzhet akár pár nap alatt, amennyiben minden körülmény adott. Ilyen körülmény lehet például a zárt, rosszul szellőző térben sok, egymással érintkező személy maszk nélkül, vagy olyan személy megfertőződése, aki ennek eredményeképpen csak úgy szórja magából a vírust és foglalkozása miatt rengeteg emberrel kerül rövid időn belül kapcsolatba, szintén megfelelő védekezés nélkül. Szuperfertőzési eseményt valószínűsíthetünk akkor, ha egy adott munkahelyről, közösségből, egyszerre többen megbetegednek. Erre is van szép számmal példa eddigi tapasztalatainkból: árvaházak, öregotthonok, polgármesteri hivatalok, operaház alkalmazottai, cégek, ahol főleg irodai munkát végeznek, bankfiókok stb. Úgy néz ki, hogy a szuperfertőzési események azok, amelyeknek a járvány terjedése tulajdonítható, és ezzel magyarázható az is, hogy miért olyan különböző minden ország járványgörbéje a többitől. Az elemzésben nagyszerű példa Svédország, ez ugye a vírusszkeptikusok vesszőparipája. A svéd, japán, dél-koreai járványügyi intézkedések ugyanis akarva-akaratlanul az ilyen szuperfertőzési események valószínűségét csökkentették: Svédországban még mindig kizárólag online tanítják a nagyobb diákokat és egyetemistákat, nem lehet 50 fősnél nagyobb rendezvényeket tartani, és mindenkinek javasolják az otthoni munkát. Dél-Korea és Japán agresszív teszteléssel tartja kordában a járványgócokat – így egy gócból az új szuperfertőzőket már azelőtt megtalálják, mielőtt azok berobbanthatnának új gócpontokat máshol. Ebben az elemzésben különösen az a tanulságos, hogy viszonylag egyszerű, koordinált intézkedésekkel meg lehet törni a szuperfertőzések láncolatát. A kontaktuskutatás során például nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy kitől kaphatta el a fertőzött személy a vírust, így el lehetne jutni a szuperfertőzőkig. A szuperfertőzők kontaktjainak tesztelésével pedig 2-3-szor több fertőzöttet lehet megtalálni, mint ha csak a “sima” fertőzöttek kontaktjait tesztelgetnénk. Az antigén-gyorsteszteknek (ezek a vírus jelenlétét mutatják ki, de nem olyan érzékenyek, mint a PCR) is szerepük lesz a közeljövőben: ha gyorsteszttel egy valószínűsíthető gócpontból találnak több fertőzött személyt, akkor feltételezhetik a szuperterjesztési eseményt, és indokolttá válik a kontaktok széleskörű tesztelése PCR módszerrel.

Mit tudunk csinálni helyi szinten? Mivel nem tudjuk, hogy kiből lehet szuperfertőző, maradnak az unalomig sulykolt elővigyázatossági intézkedések: maszkviselés, távolságtartás, felelős magatartás. Több, nem egy háztartásban élő személy egy légtérben csak megfelelően viselt maszkban kellene tartózkodjon. Nem túl jó, ha egy szuperfertőző tanár a tanári szobában maszk nélkül várja a következő óráját. A szuperfertőző fogalmát nem szabad összetéveszteni a szuperhősével, senki sem érintetlen ebben a járványban, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője!

A mellékelt két ábra mutatja a naprakész statisztikánkat a pozitív eredmények számáról és a pozitivitási rátáról.