Blog

Koronaposzt 4

2020-09-18, péntek

Mielőtt belemennénk a sűrűjébe, leírom pár mondatban azokat az állításokat, amelyeket az én, eléggé racionálisan gondolkodó agyam tényként fogadott el, és ez alapján végezzük a dolgunkat a laborban (többek között), na meg az egész járványhoz a hozzáállásomat ez határozza meg.

A koronavírus-járványhoz fogható világméretű járvány nem volt 100 éve. Sok minden, ami tavaly normálisnak számított, most már nem az, és nem is lesz. Lehet siratni a múltat, de az nem visz semerre. Ha már így történt, akkor mindenki igazán megtehetne minden tőle telhetőt, hogy valahogy kihúzzuk addig, amíg lesz vakcina, és ahol tudjuk, gátoljuk a járvány terjedését. Mi a laborban ehhez elsősorban a széleskörű PCR-teszteléssel járulunk hozzá, és az, hogy ez egyáltalán működhet, a csapatom emberfeletti munkájának köszönhető. Amíg a lakosság nagy része otthon izgult a jövőjéért a szükségállapot alatt, tehetetlenségében a tévét bámulva, addig mi azt az időszakot napi 5 óra alvással nyomtuk végig. A PCR tesztelés ugyanis nagyon sok manuális munkával jár, ha nincs az ember mögött egy külföldi befektetési alap, na meg rengeteg hibalehetőséggel, aminek mind-mind meg kell keresni a forrását és kiküszöbölni mindegyiket ahhoz, hogy egyáltalán ki lehessen adni egy pozitív vagy negatív eredményt. Tudva azt, hogy világszerte nagyon sokan, nagyon keményen dolgoznak az egészségügyben a járvány megfékezésén, különösen elszomorító látni azt az étvágyat, amellyel a nép a hozzá nem értő “szakemberek” által összefércelt álhíreket fogyasztja.
A fentiek miatt a mai posztnak egyetlen, igen tág témája van: a koronavírus-járvány kapcsán keringő, cifrábbnál cifrább összeesküvéselméletek és álhírek egy része. Mivel eddigi posztjaim kapcsán jött már olyan visszajelzés, amiből azt a következtetést vontam le, hogy a szakszavak használata hiteltelenné teszi a magyarázataimat, a szövegnek két része lesz: az első részben minden álhír mellett pár szóban mindenki által érthetően cáfolom azokat. Aki az okfejtésre kíváncsi, olvashatja a második részt, de hát ott lesznek szakszavak, amiket esetleg én is a Wikipédiából szedek. Bocs.

1. Egyik véglet: a koronavírus nem létezik. – De igen.
2. Másik véglet: a koronavírus egy laborban előállított veszélyes tömegpusztító fegyver, amivel különböző gazdag emberek próbálják a világ népességét megtizedelni. – Abszolút hülyeség.
3. Az óvatos konspiracionalista: van koronavírusjárvány, de szándékosan felfújják azt, riogatják a népet, hogy így profitáljon belőle a háttérhatalom (és helyi szinten pár laboratórium, természetesen). – Marhaság.
4. A technológiafóbiás: a tüneteket nem vírus, hanem az 5G-adótornyok okozzák. – Baromság.
5. Az oltásellenes: A koronavírus elleni oltással majd jól bechippelnek mindenkit, hogy aztán ellenőrizzenek/megbetegítsenek/kinyírjanak minket. – Idiótaság.
6. A mintavétel lényegére rátapintó: Az orrgaratból történő mintavétel során felnyúlnak az agyadig, és megsértik a vér-agy gátat, így mindenféle betegség be tud jutni az agyba, ergo ezzel is ki akarnak nyírni. – Na amikor ezt először hallottam, szinte rövidzárlatot kapott az agyam.
   Bővebben:
7. A koronavírus (pontosabban a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus) egy nagyon is létező, se nem élő, se nem holt részecske. Mint az összes vírus, a fő célja, hogy bejusson egy gazdasejtbe, ott szaporodjon, és utána új sejteket, egyedeket fertőzzön meg. Kórokozó, hiszen betegséget okoz, de nem tekinthető élőlénynek. Van róla elektronmikroszkópos kép, tehát azt sem lehet mondani, hogy nem létezik, mert nem látjuk. Amikor nem éppen élő sejtben tanyázik, nem mászkál, nem ugrál, tulajdonképpen semmit nem csinál, csak van. A környezetben a különböző fehérjékből és lipidekből (zsírmolekulákból) álló védőburkának köszönhetően a vírus “lelke”, a benne ügyesen becsomagolt RNS-szál, nem károsodik hosszabb ideig. Amennyiben ez a burok sérül, mert például a kezünkre tapadt, miután kezet fogtunk a fertőzött kollégánkkal, és kézmosás közben szétkapja a szappanos víz, a vírus már nem fertőzőképes. Kézfogás után tehát ne piszkáljuk az orrunkat, csak ha közbeiktatunk egy alapos kézmosásos lépést. Vagy ne fogjunk kezet. Vagy ne piszkáljuk az orrunkat.
8. Egy tudós megnyalná mind a 10 ujját, ha képes lenne úgy módosítani egy látszólag ártatlan vírus genomját pusztán racionális tervezéssel, hogy halálos járványokat előidézni képes vírussá alakuljon. De nem azért, mert a lelke sötét, mint az éjszaka, hanem azért, mert az azt is jelenti, hogy annyira jól ismerjük a vírus hatását az emberi szervezetre, hogy meg tudjuk jósolni, milyen genetikai módosítás mit okoz. Amint látjuk, ettől még messze vagyunk, hiszen még most sem ismerjük teljesen azokat a molekuláris folyamatokat, amelyeket kivált a koronavírus-fertőzés például egy súlyos lefolyású betegség esetében. Különben is, van értelme annak, hogy gazdag öregemberek rászabadítsanak egy vírust a világra, ami pont őket veszélyezteti a legjobban?
9. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy nincs ez a járvány felfújva. Elbagatellizálva van néhány országban, a felelőtlen populizmusnak köszönhetően, de ott meg is van az eredménye, csak meg kell nézni a statisztikákat. Ha csak a Kovászna megyei adatokat nézzük, a halálozási arány 2,9%, az országos halálozási arány 3,9%. Tessék nekem mondani még egy olyan légúti betegséget, amely hasonló halálozási arányt tud produkálni hasonló számú fertőzöttek mellett. Még ha tízszeresen alulbecsüljük a tényleges fertőzöttek számát, még akkor is háromszor nagyobb halálozási aránya van, mint a szezonális influenzának, viszont ez utóbbi arány is csak egy becsült szám, epidemiológiai adatok alapján. A molekuláris teszteléssel az eddigi adatokhoz képest sokkal jobb minőségűek a koronavírus-járvány adatai, a laboratóriumok évek alatt nem végeztek világszerte annyi PCR tesztet, mint manapság pár nap alatt. Ennek a természetes velejárója, hogy fellendült a tesztelés, mint iparág, a PCR-gépek, extrakciós automaták és egyéb megoldások piacával együtt. Az, hogy ez néhány gyártónak és laboratóriumnak igen jelentős anyagi bevételt jelent, szintén természetes dolog: több munka, több bevétel. Mi például egyből nekiugrottunk a laboratórium fejlesztésének, és kifejlesztettünk egy IgG antitest-tesztet is a koronavírus-fertőzés elleni immunválasz felmérésére. Ez nem gyorsteszt, csak laboratóriumban lehet alkalmazni, már folyamatban van a regisztrációja in vitro diagnosztikai termékként. Csak remélni merem, hogy a többi, PCR teszteket végző labor is hasonló dolgokra fordítja a bevételét. Aki pedig ezt irigyli, azt csak sajnálni tudom.
10. Az 5G-ről annyit illik tudni, hogy a légynek sem árt. Nem megy át a falon, viszont nagy távolságokra igen hatékonyan lehet nagymennyiségű adatot továbbítani vele. Attól, mert közelebb van az elektromágneses spektrumban a mikrohullámokhoz, nem fognak az adótornyok környékén kóborló macskák megfőni. Ha csak azt nézzük, hogy mennyi energiát szállít egyetlen foton az 5G adótoronyból, és egyetlen foton a zseblámpából, ez utóbbinak nagyságrendekkel nagyobb az energiája, mégsem kiabál senki, hogy rákos lesz a lámpafénytől. Ahhoz, hogy ezeknek az ártalmatlan nemionizáló sugaraknak bármilyen hatásuk legyen az emberi szervezetre, nagyon sok kell belőlük. Ezért fogyaszt olyan sokat a mikró (pl. 900 W 1 percen keresztül megmelegít egy pohár tejet 250 ml térfogatban). Ehhez képest egy nagy 5G adótorony kb 120 W energiát ad ki magából, ez szóródik szét egy nagy területen (1 köbkilométer), míg a sugárzás frekvenciája (így az egységre eső energiatartalma) még mindig 100-szor kisebb a konyhai mikró által kibocsájtott frekvenciánál. Nem segít az 5G elfogadásán a Román Tudományos Akadémia szerencsétlen 5G-ellenes állásfoglalása, de ez is mutatja, hogy rengeteg inkompetens ember ül bársonyszékben, és próbál fontosnak tűnni.
11. Láttak már kutyát bechippelve? Elég vastag tűvel adják be bőr alá. Na és chipolvasást egy kóbor kutyán? Elég közel kell kerülni a leolvasóval a chip-hez, ami egy sima rádiófrekvenciás alapon működő kis cucc (RFID). Csak arra való, hogy visszaadjon egy egyszerű kódot a leolvasó lekérdezésére, ezzel azonosítva a kutyát (és ezáltal annak tulajdonosát). Komolyan gondolja bárki, hogy nincs az államnak jobb módszere a polgárait azonosítani? Vagy éppenséggel követni, hogy ki merre jár? Elég megnézni a kínaiak arcfelismerő technológiáját, vagy éppen térfigyelő kamerákat Angliában minden utcasarkon. Ami a koronavírus elleni oltásokat illeti, én már nagyon várom. Influenza elleni oltást eddig még egyszer sem kaptam, mert úgy voltam vele, hogy amíg nem dolgozok veszélyeztetett környezetben, inkább bevállalom az esetleges szezonális influenzát, minthogy pár napot legyen influenzaszerű tünetem egy olyan oltás miatt, amelynél nem lehet tudni, hogy az adott szezonban hatékony-e. Most viszont közös érdekünk, hogy visszaszorítsuk az influenza terjedését, pláne a koronavírus-járvány által veszélyeztetett korosztályban, így a legjobb, amit tehetek, az, hogy beoltatom magam a szezonális influenza ellen is.
12. Na és végül a vér-agy gát. Ha az orrgaratból a mintavételt megfelelően csinálják, nem fáj, csak igen kellemetlen. Ha nem megfelelően csinálják, akkor bizony fáj, esetenként még vérezhet is, ha a pálcika felsérti a nyálkahártyát. A vér-agy gátat nem úgy kell elképzelni, mint amikor megrekesztjük a Csernáton patakát és megakad rajta a PET-palack ideig-óráig, hanem az egy olyan sejtszintű szabályozórendszer, amely megakadályozza, hogy a vérerekből ne jusson bármi át a sejtközötti térbe, ahol az idegsejtek milliárdjai laknak az agyban. Azoknak is kell a tápanyag, ugye, ezért a vérerek behálózzák az agyat is, viszont azok a hajszálerek, amelyek az agyat látják el mindennel, kicsit mások, mint a test többi részében. A hajszálerek falán lévő sejtek a nagyobb méretű molekulákat nem engedik át, így védve az agyat esetleges káros anyagoktól. Az orrgarat falának ehhez semmi köze.
    A következő posztban a maszkhasználatról fogok írni, hacsak nem kerül addig érdekesebb téma. A mellékelt ábra pedig azt mutatja, milyen egy PCR-reakció eredménye, amikor elkapunk egy olyan adag mintát, amelyek fertőzési gócpontból jönnek.