Blog

Koronaposzt 13

2021-01-25, hétfő

A mai közölnivalóm 1 mondatban: tuti, hogy nem placebót kaptunk az oltás során. Bővebben: Szépen gyűlnek az adataink az oltás utáni immunválaszról. Eddig minden olyan személy, akinek volt detektálható IgG antitestje az oltás napján, nagyon erős immunválaszt produkált az oltásra pár napon belül, ez látható a 7-8. napon vett mintákból. Azok a személyek is kivétel nélkül hasonlóan erős immunválaszt produkáltak, akiknél nem detektáltunk koronavírus elleni antitestet az oltás napján, viszont az elmúlt pár hónapban volt pozitív PCR tesztjük. A koronavíruson átesett személyeknél tehát az első oltás emlékeztető oltásként működik, erős antitest-termelést kiváltva, ez az antitest-mennyiség viszont a védőoltástól számított második héten már csökken, és valószínűleg beáll egy szintre, amely hosszabb távon védelmet biztosít.

A projektünk során ezt az antitest szintet monitorozzuk, hogy többet tudjunk meg a hosszú távú védelem működéséről, és azt is vizsgáljuk majd, hogy van-e szignifikáns eltérés a két csoport (ex-covid-os beoltottak és vírust nem látott beoltottak) antitest-szintje között. A vírusmentes beoltottak nagy részénél is elkezdődött az antitest-szint lassú, de biztos emelkedése a mintavétel után 2 héttel (2. ábra). A módszerünkről tudni kell viszont, hogy kínosan ügyeltünk a fejlesztés során arra, hogy csak a nagyon erősen kötődő antitesteket mutassuk ki.

Az immunrendszer rohamtempóban fejleszt ki antitesteket az idegen anyag felismerésekor, de ezek jó része csak gyengén kötődik a célfehérjéhez. Vannak olyan diagnosztikai módszerek, amelyek ezeket a gyengén vagy közepesen kötődő antitesteket is kimutatják, de ezek hasznossága a betegség elleni védekezés becslésében elég bizonytalan. Az úgynevezett neutralizáló antitestek, amelyekről annyit hallani manapság, az erősen kötődő antitesteknek egy kis részét jelentik, méghozzá azokat, amelyek a vírus tüskefehérjéjének a tetejére kötődnek, épp oda, amit a vírus használna, hogy rácsatlakozzon a sejt megfelelő fehérjéjére a bejutáshoz. Ha ezt a lépést sikerül az immunrendszernek blokkolnia, akkor a vírus nem tud beférkőzni a sejtekbe, és akkor nagy kárt nem tesz bennünk. Tehát, minél több erősen kötődő antitestet találunk egy beoltott személynél, annál valószínűbb, hogy a neutralizáló antitestek mennyisége is jelentős, de ezt a korrelációt jóval bonyolultabb módszerekkel is lehet vizsgálni. Az én elméleti kémikus vénám lineáris összefüggést jósol, hiszen a védőoltás során a sejtjeink legyártják a tüskefehérjét, és az arra szakosodott sejtek a tüskefehérjének nagyjából egyenlő eséllyel mindegyik oldalát bemutatják a megfelelő T-sejteknek. Körülbelül 2-4 hét múlva lesz igazán érdekes az immunválasz alakulása, hiszen a klinikai vizsgálatok szerint a maximális védelmet a Pfizer védőoltása a második oltás után legalább 7 nappal biztosítja.