Blog

Koronaposzt 10

2020-12-15, kedd

Végre a helyi járványügyi helyzet ismét eljutott oda, aminek köszönhetően esténként nem csak nézek ki a fejemből, mint egy agyelszívott zombi, hanem egyéb dolgokkal is tudok foglalkozni. A folyamatos 30% feletti pozitivitási ráta eléggé megterhelő, pláne amikor folyamatosan egymás melletti minták lesznek pozitívak. Ilyenkor akarva-akaratlanul is felvetődik az emberben, hogy lehet, hogy mi hibáztunk, és sikerült összefertőzni valamelyik mintával a többit. Ezért rengeteg tesztet megismételtünk, amíg meg nem bizonyosodtunk róla, hogy tényleg ennyi a fertőzött személy. Aztán egy-két nap látszólagos csökkenés után megint kezdődött az egész elölről.

Úgy látszik, hogy az eddigi hangos járványtagadók eközben lejjebb tekerték a hangerőt, de sajnos ez az miatt van, mert most már tényleg mindenkinek van ismerőse, aki súlyos tünetekkel esett át, és bármikor tanúsíthatja, hogy ez nem a szokásos influenza. A járványtagadás most már átcsapott oltásellenességbe egyeseknél, mert hát oltás még nálunk nincs, de rettegés a mellékhatásoktól (na meg a chipektől), na az van. János Szövérfi kollégám kérdezte a múltkor, hogy ha választhatnék, melyik koronavírus elleni vakcinát adatnám be magamnak? Egyértelmű, hogy azt, amelyik hamarabb ideér. Addig is szeretném kihúzni anélkül, hogy elkapnám, és ez eddig sikerült is, habár volt néhány necces helyzet. A maszkviselés, kézmosás és távolságtartás kombója nálunk eddig bevált.

Ebben a posztban két, a hosszú távú hatásokkal összefüggő furcsaságot osztanék meg. Nem szoktam lelkesedni az ún. preprint cikkekért, amelyek még nem estek át a szokásos bírálati eljáráson, viszont megragadta a figyelmem egy nagyon jó ilyen közlemény, ebből loptam az ábrát is. Ebben azt nézték, hogy a vizsgált alanyoknak hogyan változik az antitest szintje a betegség utáni 1-6 hónapban. Azokat az antitesteket vizsgálták, amelyek nagy valószínűséggel tudják semlegesíteni a vírust. Ezek mennyisége jelentősen csökkent a vizsgált időtartam alatt, viszont közben úgy változtak az ún. B memóriasejtek, hogy a vírust egyre jobban semlegesíteni képes antitesteket termeltek. Ami igencsak furcsa, hiszen elvileg ezen páciensek szervezete már rég kiebrudalta a vírust. Na de ami igazán érdekes, az az, hogy néhány, koronavírus-fertőzésen már átesett önkéntestől vettek vékonybél biopsziát is, és 14 páciensből 7 esetben találtak koronavírus fehérjét ezekben a mintákban. Mi több, elektronmikroszkóppal megnézve még olyan vírusrészecskéket is találtak, amik pont úgy néznek ki, mint a SARS-CoV-2 (Duck test), lásd a mellékelt ábrát. Minden jel arra mutat, hogy a B memóriasejtek azért tudtak egyre jobb minőségű antitesteket termelni, mert a vírus megbújik a szervezetben, és kis mennyiségben folyamatosan védekezésre készteti az immunrendszert. 6 hónapon keresztül! Ez mindenképp olyan megfigyelés, amelynek komolyabb vizsgálata nagyobb figyelmet érdemel. A hosszú távú hatások egyik lehetséges magyarázata ez lehet: a vírus befészkeli magát pár helyre, és szívatja az immunrendszert.

Na és a hosszú távú hatások… Ezek okait még nem érti a tudományos közösség, de értelemszerűen egyre több páciens van, aki beszámol ilyenekről. Volt olyan páciens nálunk antitest tesztelésen, akit nem vettek komolyan az orvosok: egyáltalán nem volt PCR-ral letesztelve, nem nyilvántartott beteg, viszont mértünk már neki kétszer is nagyon kevés IgG antitestet, ami a gyártó szerint negatívnak számít. Igen ám, de újrateszteltük őt a mi Elisa tesztünkkel is, ott épphogy megugrotta azt az értéket, ami fölött biztonsággal állíthatjuk, hogy van koronavírus elleni IgG antitestje, tehát tuti átesett a betegségen. No, ennek a páciensnek azt mondta egy orvos, hogy ne hisztizzen, mert a két hét betegszabadság után mindenki mehet vissza dolgozni. Csak hát éppen olyan fülzúgása van, hogy megőrjíti. Most már mindenki elvárhatja az orvosoktól, hogy akkor is vegyék komolyan a hosszú távú hatásokat, ha bármilyen közvetett bizonyíték van arra, hogy átment rajta a koronavírus. A magas halálozási ráta mellett a hosszú távú hatások is igen veszélyesek, hiszen rontják az ember életminőségét. Nem lehet elég sokszor kihangsúlyozni: maszkviselés, kézmosás, távolságtartás, majd amikor elérhető lesz, akkor oltás.

A végére még két közérdekű információ: a koronavírusfertőzésen átesett betegek hosszú távú orvosi monitorizálását Romániában decembertől az egészségbiztosító állja, méghozzá úgy, hogy más krónikus betegekhez hasonlóan (onkológiai, diabétesz stb) a kezelőorvosa olyan küldőpapírt állíthat ki, amivel akkor is lehet laboratóriumi ill. egyéb ambuláns vizsgálatokat végezni mindenféle egészségügyi szolgáltatónál, ha éppen ezeknél elfogyott a rendelkezésre álló keret. Ez egy igen hasznos újítás, valószínűleg több krónikus beteg kezelése lesz így hatékonyabb, ha nem kell hónapokat várni egy kivizsgálásra.

Na és a másik, a reklám helye: a sepsiszentgyörgyi laborunk csapatát bővítjük, laboratóriumi szakorvosokat alkalmazunk akár azonnali kezdéssel. Aki szeretne a rutin dolgok mellett agyat is tornáztatni munka közben, nyugodtan keressen meg.