Miért fontos ismerni a koleszterinszintünket?

A magas koleszterinszint (hiperlipidémia) az egyik legjelentősebb, ugyanakkor módosítható kockázati tényező a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. A magas koleszterin gyakran tünetmentes, ezért csak laborvizsgálattal deríthető ki.

Íme a legfontosabb okok, amiért érdemes ellenőriztetni:

1. Rejtett veszélyek (Tünetmentesség)
A magas koleszterinszint nem okoz fájdalmat vagy látható tüneteket, amíg nem történik komolyabb baj. Eközben a felesleges koleszterin lerakódik az érfalakon, plakkokat képezve, ami érszűkülethez, érelmeszesedéshez vezet.

2. Súlyos betegségek megelőzése
A magas koleszterinszint ismeretében lépéseket tehetsz a következő, életveszélyes állapotok megelőzésére:

• Szívroham
• Stroke (agyvérzés/agyinfarktus)
• Perifériás érbetegségek (végtagi érszűkület)

3. Az „óvatos” típusok megkülönböztetése

Nem minden koleszterin rossz. Fontos tudni az arányokat:

• LDL (a „rossz” koleszterin): Ha túl magas, lerakódik az erekben.
• HDL (a „jó” koleszterin): Visszaszállítja a felesleges koleszterint a májba, magas szintje védő hatású.
• Trigliceridek: Egy másik típusú vérzsír, amelynek magas szintje szintén kockázatos.

4. Időben történő beavatkozás
Ha tudod, hogy magas az értéked, még a komolyabb bajok kialakulása előtt életmódbeli változtatásokkal (diéta, mozgás) vagy orvosi segítséggel csökkentheted azt.

Mikor és milyen gyakran ellenőriztesd?

• 20 éves kortól: Ötévente ajánlott a teljes vérkép részeként.
• 30 éves kortól: Évente javasolt az ellenőrzés.
• Kockázati tényezők esetén: Dohányzás, cukorbetegség, elhízás vagy családi halmozódás (szívbetegség a családban) esetén gyakoribb ellenőrzés szükséges.

Mi okozhatja a koleszterinszint emelkedését?

Az emelkedett koleszterinszint mögött örökletes tényezők, szerzett betegségek és az egészségtelen életmód egyaránt állhat.

Genetikai faktor a lipoproteineket alkotó fehérjék eltérése, amely a koleszterinszint megemelkedésének egyik oka lehet. Amennyiben családjában is jellemző a magas koleszterinszint és fordult elő szív-érrendszeri betegség, Ön hajlamosabb a magas koleszterinszinttel járó betegségek kialakulására.

A menopauza idején sokaknál abban az esetben is megemelkedik a koleszterinszint, ha korábban nem volt ezzel problémája és nem folytat egészségtelen életmódot.

Az örökletes tényezőkön túl okozhatják vese- és májbetegségek, a pajzsmirigy alulműködése, cukorbetegség. Bizonyos – más betegségek miatt szedett – gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat.

Genetikai tényezők és betegségek nélkül is lehet magas a vérzsírok szintje, amennyiben kevés mozgással és bő kalóriabevitellel járó életmódot folytat. A közhiedelemmel ellentétben nem egy-egy élelmiszert érdemes kerülni, hanem általában oda kell figyelni az egészséges táplálkozásra, mozgásra, a normális testsúly megtartására.

Mivel az arra hajlamos emberek érrendszerében már a fiatal felnőttkorban elkezdődik a meszes plakkok kialakulása, és az egyszer már kialakult lerakódás nem visszafordítható, érdemes a megfelelő életmód kialakítását minél hamarabb elkezdeni.

Hajlamosító tényezők

Gyakrabban ellenőriztesse koleszterinszintjét, ha:

• családjában volt szívkoszorúér-beteg,
• családjában másnak is magas a koleszterinszintje,
• magas a vérnyomása,
• változókorban van, elmúlt 40 éves,
• májbetegsége, vesebetegsége van,
• cukorbeteg vagy pajzsmirigy-alulműködése van,
• túlsúlya van, vagy
• egészségtelen életmódot folytat.

Amennyiben a fentiek közül több is igaz Önre, magasabb kockázati csoportba tartozhat.

Fiatalkorban is ellenőrizni kell a koleszterinszintet

Akinek már fiatalkorában emelkedett valamelyik vérzsírértéke (LDL-, VLDL- vagy összkoleszterin vagy triglicerid), annak feltétlenül kezelésre van szüksége. Az évek során ugyanis összeadódnak azok a károsodások, amelyeket a vérzsírok érfalban történő lerakódásai okoznak.

A már fiatalkorban magas említett vérzsírértékekkel rendelkező emberek körében tehát sokkal nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknél csak időskorban emelkednek meg a vérzsírszintek. De tudni kell, hogy az utóbbi csoportnál is nagyobb a kockázat, mint azoknál, akiknek értékeik rendben vannak.

Fontos tisztázni, hogy a HDL-koleszterin szintje is a vérzsírértékek közé tartozik, de ez az úgynevezett „jó koleszterin” hozzájárul az érfalak védelméhez azáltal, hogy az erekben lévő koleszterint visszajuttatja a májba, ahol az lebomlik. Ebből következik, hogy ha a HDL-koleszterin-szint alacsony, akkor nő az érelmeszesedés, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

Ha tehát a káros hatásokat említjük, amelyeket az emelkedett vérzsírszintek okoznak, akkor az LDL-, a VLDL-, az összkoleszterin vagy a triglicerid emelkedett szintjére gondolunk, a HDL-koleszterinre nem, hiszen ennek a túlságosan alacsony szintje a káros.

A magas koleszterinszint fiatalkorban igen veszélyes, nagyjából ahhoz lehet hasonlítani, mint a dohányzás okozta ártalmakat: minél hamarabb kezdődik (minél több szál cigarettát szív el valaki az élete során), annál nagyobb az egyén kockázata. Minél hamarabb alakul ki a magas koleszterinszint, annál korábban kezd ártalmas hatást kifejteni az érfalakra. Ezért annyira fontos a magas koleszterinszint korai felismerése és mielőbbi megfelelő kezelése.

Koleszterinszint-mérés fiataloknál

Emelkedett koleszterinszint fiataloknál is kialakulhat. A 240 mg/dl (6,2 mmol/l) fölötti kritikus érték a 18 és 29 év közötti korosztály 5%-ánál van jelen, illetve a 30 és 40 év közöttiek 14%-ánál.

A magas koleszterinszint lehet egészségtelen életmód következménye, ám vannak, akiknél ez csak az egyik rizikófaktor. Gyakran genetikai okok is meghúzódnak a hátterében, különösen azoknál, akiknél fiatalkorban alakul ki.

A magas koleszterinszint fiatalkorban gyakran nem kerül felismerésre. Az orvosok ezért azt tanácsolják, hogy a fiatalok is vegyenek részt szűrésen, akkor is, ha látszólag teljesen egészségesek.

Ha egy fiatal embernél 190 mg/dl (4,9 mmol/l) fölötti LDL-koleszterin-szintet mérnek, akkor meg kellene vizsgálni nála az ezzel összefüggésbe hozható rizikógéneket. Továbbá az egyén elsőfokú rokonainál, tehát szüleinél, gyermekeinél, testvéreinél is el kellene végezni a vizsgálatokat, illetve szükség esetén őket is kezelni kellene.

A magas koleszterinszint kezelési lehetőségei

Ma már egyre több új kezelési lehetőség áll rendelkezésre. A koleszterinszint csökkentésére általában a sztatinokat alkalmazzák, de ezek nem mindenki számára megfelelőek. Ilyen esetekben vannak más lehetőségek.

Vannak például olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák, hogy az elfogyasztott táplálékkal a tápcsatornába került koleszterin a bélfalon keresztül felszívódjon. Ezek a gyógyszerek néhány páciensnél nagyon jól beválnak, másoknál kevésbé.

A legújabb terápiás lehetőség az úgynevezett PCSK9-inhibitorok alkalmazása. Ezek hatására a máj több LDL-koleszterint vesz fel a vérből. A hatóanyagot rendszeresen, injekció formájában adják be, azoknak a pácienseknek lehet segítségére, akiknél a szokásos kezelési módszerekkel nem értek el eredményt.

Ha a magas koleszterinszint öröklött

A familiáris hiperkoleszterinémia egy génhiba (géndefektus) következménye. Ennek következtében a testi sejtek az LDL-koleszterint nem tudják megfelelően felvenni, az LDL-koleszterin-molekulák így tovább keringenek a vérben, majd egy idő után lerakódnak az érfalak belső oldalán.

Következménye lehet érelmeszesedés (arteriosclerosis), ami szokatlanul fiatal korban jelentkezhet az érintetteknél, akkor is, ha karcsúak, sportolnak és egészségesen táplálkoznak. Őket már fiatalon a szívinfarktus és a stroke veszélye fenyegeti.

Vannak olyan fiatalok is, akiknek koleszterinszintje egészségtelen életmódjuk miatt magas. A genetikai ok lehetőségét azonban náluk is csak genetikai vizsgálattal lehet kizárni.

Koleszterinszint: változókorban nő a kockázat

Sok nő gondolja, hogy a magas koleszterinszinttel összefüggő betegségek, mint a szívinfarktus vagy a stroke elsősorban a férfiak betegsége. 50 éves korig ezek a betegségek valóban gyakrabban fordulnak elő férfiaknál, viszont a menopauza idején a bekövetkező hormonváltozások miatt a nők veszélyeztetettsége utoléri a férfiakét.

A klimax, vagy más néven menopauza hatása a női szervezetre igen változatos.

Az ösztrogénszint csökkenése következtében kezdetben a menstruációs ciklus felborul, hőhullámok, éjszakai verejtékezés, szapora szívdobogásérzés jelentkezik.

A hosszabb ideje fennálló hormonhiány következtében később a menses megszűnik, hüvelyszárazság alakul ki, melyet gyakoribb hüvely- és húgyúti fertőzések is követhetnek. Csökkenhet a libidó, hangulatváltozások léphetnek fel, gyakoribbá válik a szorongás, a feszültség a mindennapi életben, alvászavarok alakulhatnak ki.

Változik a kötőszövet minősége, így a bőr és az ízületek rugalmassága csökken. A fokozott csontritkulás miatt gyakoribbak a törések is.

Mindezen változások mellett a változókort gyakran kíséri testsúlynövekedés, továbbá a koleszterinszint változása is, ami növeli számos szív- és érrendszeri betegség kockázatát.

A koleszterinszint változása és a menopauza

Változókorban a nők vérzsírösszetétele kedvezőtlen irányba változik:

• a HDL (a „jó”) koleszterin szintje csökken,
• az LDL (a „rossz”) koleszterin szintje nő,
• emelkedik a trigliceridszint,
• emelkedett vércukorértékeket is jelezhetnek a vizsgálatok.

A laboratóriumi vizsgálatokkal mérhető változások fokozatosan az erek állapotának romlásához, érelmeszesedéshez és a vérnyomás emelkedéséhez vezethetnek. Mindez pedig a szívinfarktus és a stroke egyik fő rizikótényezője.

A fiatalabb nők szervezetében az ösztrogén segíti az LDL- és HDL-koleszterin közötti egészséges egyensúly fenntartását. 50 éves kor után viszont, amikor a petefészkek már nem termelnek elegendő ösztrogént, a nők elveszítik ezt az előnyt, és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata eléri a férfiak kockázati szintjét.

Magyarországon a szív- és érrendszeri halálozás gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázata

Amennyiben az ismert rizikófaktorokat nem kezelik megfelelően, menopauza alatt a nők nagyobb eséllyel betegszenek meg szív- és érrendszeri megbetegedésekben. Nagyobb lesz a kockázat a koszorúérbetegségre, a stroke-ra, a szívinfarktusra, továbbá a szívelégtelenségre és a hirtelen szívhalálra is.

Azoknál a nőknél, akiknél a menopauza 45 éves kor előtt jelentkezik (korai menopauza), korábban kezdődnek az ereket károsító folyamatok, ezért még fokozottabb a veszély. Tudni kell azt is, hogy a koleszterinértékek változása már korábban elkezdődhet, mint ahogy a menopauza más, nyilvánvaló tünetei megjelennének.

Egy vizsgálat szerint a testsúly önmagában nem rizikónövelő tényező, azaz a változókorba lépő soványabb testalkatú nőknél is lehet emelkedett a koleszterinszint. Ennek oka, hogy a túlsúlyos hölgyeknél gyakrabban mérhető magasabb ösztrogénszint, ami a koleszterinösszetétel szempontjából védő hatású.

A rizikócsökkentés legfőbb eszköze a helyes életmód, az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás. A vér koleszterinszintjét és a vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell, és amennyiben az életmódváltás nem jár megfelelő eredménnyel, indokolt a koleszterin és a vérnyomás szintjének gyógyszeres csökkentése a súlyos következmények megelőzése érdekében.